Több hete nem tudok semmit enni.Állandóan eszek valamit aztán kihányom.Hogy ez miért van azt nem tudom...Na mindegy.
Már április van és kezd melegebb lenni az idő.A napnak a legtöbb részét odakint töltjük.A fiúk mindenfélét dalolnak,Lucy az a gép előtt ül és ír (az új munkája kicsit fura),én meg rajzolgatok.Penny az nincs velünk mert ő a munkahelyén van és ott dolgozik 2-ig.Szegényke...Nem a legjobb munkája van az biztos.Unja is már nagyon...
Egyik nap,hajnalok-hajnalán Lucy felébreszt.Most nem Louis mellett feküdtem (a rosszullétem miatt).
-Mi az mit történt,hogy ennyire nagyon boldog vagy?-kérdeztem kómában mivel most ebben a pillanatban felébresztett.
-Harry most jelentette be nekem!-mondta olyan nagy vigyorral az arcán,amit én még tőle nem láttam.
-De mit és miért most?-kérdeztem,mert nem volt egyértelmű.
-Hát hogy elutazunk kettesben.-mondta.
-Azt én is gondoltam,hogy elutaztok,de miért most beszéltétek meg ezt?-kérdeztem megint.
-Nem tudtam aludni így fölkeltem és elkezdtem mocorogni,ő meg erre felébredt és elkezdtünk beszélgetni.-hadarta.
-Értem.Amúgy köszi,hogy felébresztettél-kezdtem megköszöni és keltem ki az ágyból- mert klotyóra kell mennem.-mondtam és mentem ki.
-Még mindig tart a hányós korszakod?-kérdezte szomorúan.
-Sajnos.-húztam el a számat és bementem a fürdőszobába.15 percig ott voltam aztán
visszamentem a szobámba.Nem bírtam aludni így az ölembe vettem a gépem és neteztem.Bedugtam a fülem és zenét hallgattam.Ruhákat nézegettem,hogy valamit tudjak majd rajzolni.
Egy kicsit később lementem és ettem.2 perc után megint mentem (mikor nem) a wc-re.
-Na ebből elég lesz!-mondtam magamnak.
-Miből?-kérdezte egy hang.Megfordultam és Penny volt ott.
-Hogy állandóan eszek csak egy kicsit és kihányom.Már csont vékony vagyok,mert semmi nincs bennem.-hadartam kicsit dühösen.
-Megértelek...-mondta.-De figy menjünk el egy orvoshoz.Tudom,hogy nem szereted de mást nem tudunk csinálni.
-Jó-sóhajtottam.
-Akkor menjünk.-mondta.
-Mi??-kerekedett el a szemem.
-Ha minél előbb túl akarsz lenni rajta akkor most kell mennünk.-mondta.
-Jó.-egyeztem bele.-Amúgy milyen idő van odakint mert akkor úgy öltözök?
-Nem tudom.Várj megnézem.-mondta és kiment.10 másodperc múlva visszajött-Jó.
-Oké.-bólintottam és felmentem a szobámba,hogy felöltözzek.
-Oké.De kórházba vagy az ügyeletre?-kérdezte.A szemében láttam,hogy jól szórakozik azon hogy fal fehér vagyok a kijelentésétől.
-Ügyelet!Az jobb...egy kicsit...-mondtam.
-Oké.-mondta és a végét elmosolyogta. Hát kösz.Tudja,hogy nem szeretem az ilyen orvos,fogorvos és más orvosokat.
Kimentünk az ajtón és elindultunk az ügyelet felé.Útközben annyira ideges voltam és nem figyeltem semmire,hogy nekimentem majdnem egy lámpának,de Penny elhúzott.
-Nyugi van!Nem lesz semmi.-nyugtatott meg vagyis csak próbált.Mikor a rendelő előtt voltunk én megtorpantam.Komolyan ha megtehettem volna én elrohannék a világ végér csak,hogy ne kelljen bemennem abba a házba.
-Penny!-mondtam ijedt hangon.
-Igen?-kérdezte.
-Én nem fogok bemenni!
-De igen mert én beviszlek bármit is csinálsz.
-Felőlem vigyél,de akkor bent el fogom magam hányni!
-Nekem mindegy.Akkor az orvos hamarabb fogad téged.
-Micsoda???-kerekedett el a szemem.
-Igen!-bólogatott.
-Neeee...
-Na gyere.Essünk túl rajta minél hamarabb.-mondta és megfogta a kezem.Bementünk és fölmentünk a lépcsőn.Egy ember várakozott,de az is az idős osztályon.Annyira rosszul éreztem magam,hogy a térdem elkezdett remegni,a gyomrom görcsölni és az arcom fal fehér volt.Olyan voltam mint egy 4 éves kis gyerek akit először hoznak ügyeletre.De hisz én 21 éves vagyok nem 4 !!Vettem egy nagy lélegzetet és bátorságot.Az előttem lévő aki bent volt mosolyogva jött ki.Jézus!!!Penny intett egyet,hogy menyek és az asszisztens is integetett nekem,hogy mehetek.Mindegy-mindegy alapon bementem...
-Na látod,hogy nem volt nagy ügy.-mondta Penny mosolyogva.
-Annyira nem,de nem is a legjobb volt.-mondtam kicsit megkönnyebbült hangon.
-Az igaz,de legalább túl vagy rajta és most már tudjuk mi a bajod.
-Ja,de mitől lehetett gyomor rontásom?
-Össze vissza ehettél.Az ünnepek már csak ilyenek.
-Ez igaz.-mondtam.
Az orvosnál nem történt nagy ügy.Mikor bementem megkérdezték a nevem és a lakcímem,meg elkérték a társadalom biztosító kártyámat vagy mit(??). Aztán megvizsgáltak és kiderült,hogy csak gyomor rontásom van vagyis volt mert már nem látszik a nyoma.
Penny-vel hazafelé menet bementünk egy pár boltba nézelődni,meg vettünk kajákat is,hogy tudjunk valamiből ebédet csinálni.
Mikor hazamentünk a többiek akkor végeztek a reggelizéssel.
-Hol voltatok?-kérdezte Liam.
-Orvosnál.-mondta Penny.
-És mér voltatok ott?-csodálkozott Zayn.
-Mivel vár több mint 2 hónapja rosszul vagyok és már annyira elegem volt belőle,így elmentünk orvoshoz bár én nem akartam de Penny kérésére elmentünk.-hadartam.
-És mi volt ott?-kérdezte Lou.
-Semmi.Kiderült,hogy össze ettem valamit így gyomor rontásom lett.-mondtam.
-Értem...És más egyebet nem mondtak?-kérdezte gyanakvóan Louis.
-Nem,kellett volna?
-Nem.
-Oké.-bólintottam.Harry és Lucy pakoltak mivel ők este elutaznak.Liam azt mondta van egy kis dolga,így ő bement a városba.Zayn már 35 perce telefonál és szerintem nagyon sok ideig is fog.Penny és Niall kiültek a kertbe és beszélgetnek.Én meg a szobámban ülök és dolgozok,de valaki nem hagy békén.
-Mit csinálsz?-kérdezte Louis harmadszorra.
-Dolgozok még mindig!-sóhajtottam.
-Oké.Ha valami van csak szóljál.
-Miért is kéne szólnom és miért?-csodálkoztam.Louis kezd egyre furább lenni.
-Hát mondjuk ha rosszul lennél vagy ilyesmi.
-Mi van???Mi bajod van Louis??Egyre furább vagy!
-Mi?Nem is csinálok semmit.
-Semmit?Reggel mikor visszaértünk Penny-vel megkérdezted mi volt.Ez még normális.Aztán azt kérdezted,hogy mondtak-e mást.Ez is normális.De most meg három másodpercenként megkérdezed mit csinálok,meg mi az,hogy hányingerem lennem meg görcsölne a hasam?Már rég elmúlt az orvos szerint a gyomor rontásom!Mi bajod van Louis?-hadartam el.Louis csak megfordult és elment.Mi baja van?Megvontam a vállam.Néhány percig még ültem és gondolkoztam aztán fölkeltem és kimentem Penny-ékhez.
-Ráértek este?-kérdeztem.
-Én igen.-mondta Penny.Mind a ketten Niall-re néztünk.
-Én is.-eszmélt fel.
-Oké.Nos.Arra gondoltam,hogy elmehetnénk valamilyen buliba.-mondta mosollyal az arcomon.
-Oké,de hova?-kérdezte Niall.
-Nem tom.Majd nézek valamilyen helyet.Nos.Akkor jöttök?
-Én igen.-mosolygott Penny.
-Nincs kedvem a tömeghez és a hangzavarhoz.-Kezdett érvelni Niall,hogy miért nem szeret ne jönni.
-Oké akkor te nem jössz.Penny!-fordultam felé.-legyél kész 7-re.
-Okszi dokszi.-mosolygott.Penny imádja a bulikat.Niall annyira nem.Ő az aki csak lustul és zabál.Na mindegy.Az a lényeg,hogy elmegyünk bulizniii...Penny-vel még beszélgettem minden féléről,majd elköszöntünk Lucy-től és Harry-től.Mivel elutaznak így elég nehezen engedtük el őket,mert ami Penny-ékkel történt azután nagyon féltjük egymást.Kivittem őket a reptérre majd egy hosszas búcsú és jó tanács után hazamentem.Mikor hazaértem Louis megtámadott.
-Ugye nem lett semmi bajod?-kérdezte aggódva.Igaz olyan aranyos arcot vágott hozzá.Csak elmentem mellette.Kicsit unom,hogy ilyen.
Mikor már hat óra volt elkezdtem készülődni.Ezt a ruhát vettem fel.
-És hova megyünk?-kérdezte izgatottan.
-Basszus ezt elfelejtettem.-húztam el a számat.
-Gondoltam.Te az ilyen buliba menés előtt ha te szervezed sosem nézel helyet,hogy hova menjünk.-mondta.
-Jó vanna!Akkor most gyorsan nézek egy helyet.-indúltam fel.-Ja és szerintem te is gyere,hogy Louis meg ne lássa,hogy hová mész mert akkor tuti,hogy kérdezősködni fog.Vagy inkább szólj Niall-nek,hogy ne mondja el Louis-nak,hogy hova megyünk.-gondolkoztam.
-Akkor most melyik?
-Szólj Niall-nek,hogy ne mondja meg Louis-nak.
-Oki.
-Ja és ne legyél feltűnő!Legyél halk és láthatatlan!
-Oké.Penny kommandó résen lesz,hogy ne vegyék észre.-bólintott és már el is tűnt.Annyira nevettem Penny-n,hogy nem bírtam haladni felfele a lépcsőn.Végül is nagy nehezen feljutottam.Gyors bekapcsoltam a gépem és a Google-be beírtam,hogy" szórakozó helyek Liverpool-ban".Kettőt hozott ki.Az egyik a One Direction Club amiben már voltunk a másik pedig egy lepukkant kocsma ahol a 80-as 90-es éveki zenék a menők.Módosítottam az íráson és nem Liverpool hanem London.Na itt annyit hozott ki,hogy csak rákatintottam egyre ami szimpi volt és megnéztem.A képeken jó volt a hangulat és a leírás is tetszett.A nyitva tartás: H-Cs: 19:00-22:00-ig P-Sz: 19:00-04:30-ig és V: 19:00-22:00-ig.Nem rossz.
-Na találtál valamit?-kérdezte Penny és bejött a szobámban.
-Igen...Csak Londonban van.-mondtam.
-Háát...Akkor lehet,hogy nem megyek.
-Ne csináld már.Vonatra szállunk ott vagyunk egy óra alatt vagy annyi se,aztán buszra és a közelében lévő buszmegállóban leszállunk,elsétáltunk addig és kész.-hadartam.Penny arcán nagy gondolkodást láttam.Eléggé elmerült a gondolataiban.
-Na jó.Legyen.-mondta ki végül.
-Akkor zúzzunk.-mondtam és lementem majd ki az ajtón.Út közben rohantunk,hogy elérjük a vonatot.Szerencsére elértük és még időben is voltunk mert volt még idő az indulásig.Elindultunk és Penny-vel röktön elkezdtünk beszélgetni.Az ő munkájáról,az én munkámról,Louis mostani viselkedéséről,az egyik hölgy stílusáról.Szóval minden hülyeségekről.Aztán megint rohantunk,hogy elérjük a buszt.Azt is elértük és pont akkor indúlt.A második megállónál fölszállt egy velünk egyidős csapat és elfoglaltág a busz hátúlját.Annyira hangosak voltak,hogy egy öreg ember rájukszólt,hogy maradjanak már csöndben mert zeng tőllük a busz.Vagy nem figyeltek az emberre vagy nem hallották meg amit mondott.
-A következő az.-mondtam.
-Oké.-bólintott.Mikor leszálltunk utánunk jött a csapat.
-Szerintem ezek is oda jönnek ahova mi.-hajoltam oda hozzá.
-Csúcs.-húzta el a száját.Ahogy haladtunk egyre hangosodott a zene valahonnan.
-Ez lesz.Asszem...-álltam meg a ház előtt.
-Csáá!!-ordított az egyik gyerek a csapatból és bement.
-Akkor tényleg ez lesz az.-szólt Penny.
-Nos készen állsz?
-Ja!-mosolygott.Bementünk és olyan jó hangulat volt hogy vettünk egy italt aztán elkezdtünk bulizni.
Egyszer egy csávó jött nekem.
-Bocsi.-fordult meg.Mélykék szempár,világosbarna haja a szemébe lóg,egyszínű szürke póló,farmer és egy laza cipő.
-Nem baj.-mosolyogtam rá.Annyira helyes volt,hogy hirtelen minden kiment a fejemből.Hogy hol vagyok,kivel vagyok,hány éves vagyok és ki vagyok.Túl hosszú ideig néztem.Félrenéztem de ő megszólalt.
-Nick vagyok.-mosolygott rám.Annyira gyönyörű mosolya volt,hogy csak 2 perc után szólaltam meg.
-Lana.-mondtam lefagyva.Sötét volt de szerintem nagyon látszott,hogy elpirultam.Utoljára akkor pirultam el így mikor Louis eljegyzett.
Egy kis idő után normális lettem és elkezdtünk beszélgetni.Nick mindent elmondott magáról és én is.Még azt is,hogy foglata vagyok de most nem valami jól állunk.
-Szóval szakító fél?-kérdezte.
-Lehet nem biztos.De néha annyira idegesítő,hogy legszivesbben elküldeném de nem tudom hova mert az én házam és az ő háza össze van építve.
-Hát nem valami jó.
-Ugye?És te?Van barátnőd?
-Most nincs.
-Ezt hogy érted?
-3 évig voltunk együtt.Nagyon jól megvoltunk.Az utóbbi idők voltak a rosszak.Keveset volt otthon.Volt úgy,hogy 2 napig nem volt otthon.Aztán kiderült,hogy hol volt.Mindig ahhoz az emberhez ment.Állítólag "munkatársak".Nem akartam hallani a kitalált történetét így elküldtem.Több hétig hívogatott.Sosem vettem fel.Egy hülye kis...
-Nem mond ki!Kösz...Szóval megcsalt.
-Aha.
-Az szar.Én is tudom milyen érzés.
-Honnan?
-Engem is megcsaltak.Egész nap oda volt és csak este jött haza.Aztán egyik nap követtem és egy másik csajjal láttam.Pont megcsókolta.Annyira rosz volt,hogy kitört belőllem a bőgés és az egyik haverom jött szembe velem.Nekimentem aztán elájultam.Visszaadtam neki így a haverommal jártam.Amúgy jó volt vele.Elvitt Hawaii-ra.Hogy tetted túl rajta?
-Ittam és más csajokkal voltam.
-Ez a legrosszabbik mód ahogy túteszed magad rajta.
-Ez volt az első ötletem.
-Hány hét volt?
-1 hónap.
-Jobbik eset.Az egyik ismerősöm 3 hónapig volt ilyen,aztán visszahoztam az élők közé.Szó szerint.
-Az durva.-bólintott.A beszélgetésnek az lett a vége,hogy megadtuk egymás telefonszámát,mert vége a bulinak.Bezárnak.Penny-vel hazamentünk és mikor fölértünk ruhástúl fekudtünk az ágyba annyira fáradta voltunk.
Reggel háromnegyed 10-kor keltem.Fölöltöztem és lementem reggelizni.Evés után Louis megtámadott.
-Hol voltál tegnap este?-kérdezte.Komoly volt.
-Buliztam Londonban Penny-vel.-mondtam lazán
-Tudod mennyire izgúltam érted?Nem tudtam mit csinálni így Niall után loholtam.Eléggé kiidegeltem.
-Elképzelem mennyire.-mosolyogtam.
-Ez nem vicces.-meredt rám mérgesen.Csöngettek.Megfordúltam és indulok fel a lépcsőn de megállok mert az ajtó felöl egy ismerős hangot hallok.
-Gyere beszéljünk bent.-mondta Louis.A fal sarkához mentem,hogy ne legyek látható.Kinéztem és...Ez mit keres itt?Nick állt Lou mellett.-Várj.Mindjárt jövök.-mondta Louis és felment.
-Te mit keresel itt?-mentem oda Nick-hez.
-Ő a legjobb haverom.-motatott a lépcső felé.
-Mi?Azt hogy?
-Ő lenne a barátod?
-Ühüm.
-Mondhattad volna,hogy ő az.
-Mi?Ja persze.A barátom Louis Tomlinso aki a One Direction énekese és nagyon híres.Ez így jó lett volna?-kérdeztem.
-Nem.-nevetett.
-Na mondom.Ha Louis kérdezi most ismerkedtünk össze.-hajoltam oda hozzá és sutogttam.
-De miért?
-Látom megsmerted Lana-t.-mondta Louis moosolyogva.
-Igen.Aranyos lány.
-Ésszel!Ő az enyém.
-Tudom.-mondta.Louis megfordúlt én meg odahajoltam Nick-hez.
-Nem,nem vagyok az övé.-sutogttam.
-Tudom.Látszik.-mosolygott.
-Majd hívj ha elmentél.-még mindig sutogttam Nick-nek-Na jó beszélgetést fiúk én mentem.Szia Nick.Örülök,hogy találkoztunk.-mondtam hangosan és Nick-re néztem.Fölmentem és elkezdtem dolgozni.Majd olyan háromnegyed óra múlva Nick hívott.
 |
| Nick. |
