2.évad 4.rész-Rég nem látott ismerősök

Sziasztok:)Köszönöm a szavazatokat.Engem aztán nem érdekel, hogy valakinek nem testszik, de legalább elolvasta.És köszönöm a majdnem 5100 (!!) megtekintőt.Imádlak titeket!:)Ebben a részben új szereplők kerülnek be.Mégpedig Lucy és Penny rég nem látott ismerősei.És egészen sokáig fontos szereplők lesznek.Jó olvasást:)
U.I:Kommenteljetek és szavazzatok.Köszönöm.

Penny szemszöge

  Kész katasztrófa ami itthon van!Esküszöm amióta Lana nincs velünk, minden a feje tetejére állt.Mindenki meghülyült, megváltozott és ilyenek.Louis az akiben nagyon nagyot csalódtam.Ilyen gyorsan túllépni Lana-n.Pedig pont, hogy neki kéne a utoljára túllépni rajta.Az eleje még természetes volt.Szétszedte a házat, elkezdett inni, sírt és bezárkózott a szobájába.Ez tökre természetes volt.De csak két napig 'szenvedett'. Aztán semmi.Mintha semmi sem történt volna, éli tovább az életét, csak most épp egyedül.Vagyis nem sokáig.Ha azt hiszi, hogy nem jövök rá, mit csinál a nap 24 órájában, akkor tévedett.Rájöttem.Rájöttem, hogy egy lánnyal találkozik minden nap.Valami Eleanor ha jól hallottam.És ez még nem minden.
  Belerángatta Harry-t is.Állandóan Harry-vel megy el.Lucy vajon tudja, hogy mit csinál Harry?Mert ahogy őt lehet ismerni, ha még van is barátnője, biztos, hogy csajozik ő is.Aztán lehet, hogy összejön valakivel, titokban randizgatnak, lucy ebből még semmit sem sejt, aztán egyik nap Harry bejelenti, hogy szakít Lucy-vel.És akkor Lucy-nek megint összetörik a szívét.Szegény.
  Szerencsére a többiek nem hülyültek meg.Csak Zayn egy kicsit.Bár ez nem annyira nagy szám.Cigizik.Eddig is cigizett akkor mikor nem volt itt, de most már itthon is rendszeresen.De nem zavar.Ő dolga, Ő tudja.Ő élete, Ő csinál azt amit akar.Én most már nem szólok bele semmibe.Csak a saját dolgommal foglalkozok.Már egy hete, hogy egy fővel kevesebben vagyunk.Megszoktuk.Igaz minden nap eszünkbe jut, de mivel nem tehetünk ellene semmit, így éljük tovább az unalmas hétköznapi életet.
  Ma reggel korán keltem.Nem tudtam aludni.Biztos az idő miatt.Egyre melegebb az idő.Pár percig még ültem az ágyban és gondolkoztam.Általában ilyenkor tervezem el, hogy mit csinálok ma.De ma a véletlenre hagyom.Csinálok amihez kedvem van.Ránéztem a mellettem még mindig alvó Niall-re.Most csendesen alszik.Elmosolyodtam.Megbecsülhetetlen élmény látni Őt nyugodtan aludni.Kikászálódtam az ágyból, lementem a lépcsőn, átsétáltam a házon, fel a másik lépcsőn.Betévedt a szemem Lana, most már ijesztően csendes és üres szobájába.Minden rendetlen.Egy normális ember aki kicsit ismeri Lana-t, az most azt hiheti, hogy korán kelt és elment futni.Igen ám, de ez már nincs így.És akkor most nézzük a valóságból.Lana már egy hete nincs itthon.És nem azért mert elutazott a munkahelye miatt, vagy csak szórakozásból, hanem elrabolták.És tudjuk is, hogy ki.Mielőtt elrabolták, a szobájában volt Louis-val.Az ágyon ültek és beszélgettek.Ez volt az az alkalom amikor utoljára láttam Őt, és utoljára láttam őket együtt.Még boldogan.Nosztalgia ként bementem a szobába.A szekrényajtó nyitva, benne Lana ruháival.A másik szekrényajtón egy nagy tükör.Az ágy beágyazatlanul, gyűrötten hevert.A babzsákfotel a sarokban.A puff az ablak mellett.Az ablakpárkányon a kaktuszok sorakoztak.Az ablakból az egész kertet lehetett látni.Mögöttünk a nagy dobon a fák.Mindig is azokat szerette nézni.Az asztalon az olvasólámpa, a macbook, mappák, mindenféle lapok és egy könyv.A kedvenc könyve a Mi ketten,Örökre ( ez egy nemlétező könyv! ). Mindig ezt olvasta.A gimiben talált rá az egyik könyvesboltban, megvette és azóta mindig újra és újra olvasta.Sosem értettem, hogy mit szeret annyira benne.Mondjuk még egyszer se olvastam el.
  Miután lezuhanyoztam és felöltöztem, bementem Lana szobájába a könyvért.Azzal együtt lementem a konyhába reggelizni.Csináltam tejeskávét, pirítóst és zöldségsalátát.Reggeli közben olvastam.Tisztára belemerültem az olvasásba, mert észre se vettem, hogy Lucy velem szemben ül és reggelizik.
-Mit olvasol?-zökkentett ki.Már  befejezte.Kíváncsi tekintettel nézett rám.-Tisztára belemerültél az olvasásba.Nem is vettél észre, sőt, még meg se hallottál.-magyarázta.
-Bocsi.-húztam el a szám szélét.
-Érdekes lehet.-áll fel és a tányért a mosogatóba teszi.
-Ez Lana könyve.Amit mindig olvasott.-emeltem fel, hogy lássa.
-Mi ketten, Örökké. Erre emlékszem.Gimiben talált rá, és azóta megállás nélkül ezt olvasta.-ugrott be neki.Egy percre a könyvet bámulta, majd mosolyogva megrázta a fejét.-Ma én mosogatok.-jelentette be.
-Min mosolyogtál?-állok fel én is.
-Csak eszembe jutott egy emlék.-támaszkodik a pultra.
-Milyen emlék?
-Csak gimis emlék.Brad.-a név hallatán nem kapok levegőt.
-És ő neked szép emlék?
-Ha belegondolunk, nem.De a kapcsolatunk eleje jó volt.-bólogat.Nagy dobogás hallatszik.A fiúk jönnek le a lépcsőn.Liam, Sophia, Niall és Zayn.
-Jó reggelt.-köszön Liam.
-Reggelt'.-ásít Niall.
-Neked is álomszuszék.-nyomok egy puszit Niall arcára.
  Lucy-vel készítettünk a srácoknak reggelit.Közben a két elválaszthatatlan is lejött.Reggeli után mindenki elment azzal a mondattal, hogy dolguk van.Azaz: Louis és Harry már megint elmentek, Liam és Sophia ma közös napjukat töltik így elmennek Londonba sétálni, majd beülnek moziba, Zayn Perrie-vel találkozik, Niall meg elmegy Londonba.Azt nem mondta, hogy miért.De addig faggattam, hogy végül elmondta.Ami igazából csak annyi, hogy elmegy a gitárboltba húrokért, találkozik az egyik haverjával.szóval csak Lucy és én maradunk itthon.De én is bemegyek a városba pár dologért.Miközben a többiek ettek, rájöttem, hogy az összes vázát összetörte Louis és egy vázás virág sincs itthon.Szóval veszek vázákat, meg pár csokor virágot.Elköszöntem Niall-től, és a srácoktól.Mivel mindenki Londonba megy, így Liam-ék elviszik Niall-t, hogy ne kelljen vonatoznia.

  Hazaérve sok cuccal, a ház tisztára lakatlan volt.Csak a zeneszobából hallatszott gitár hang.Először Niall-re tippeltem, de mivel ő nincs itt, így csak Lucy lehet.Leraktam az asztalra a szatyrokat, levettem a kabátomat és a csizmámat.Majd az egyik szatyorból kiszedtem a vázákat, a másikból meg a virágcsokrokat.Minden vázába töltöttem vizet, majd beleraktam a virágcsokrokat.Kettőt raktam a fiúk nappalijába, kettőt a miénkbe.A második vázát vittem át hozzánk.Semmi se tűnt fel.Majd hirtelen egy hang a nevemet mondta.Egy mély férfi hang.És nagyon ismerős volt.
-Szia Penny!-megállok.Lassan a hang irányába fordulok.És kiejtem a kezemből a vázát.Az állam a padlót súrolja a döbbenettől.Az az ismerős hármas.Ugyan úgy.Csak kicsit változtak.Még helyesebbek lettek.Ugyan úgy mint négy éve.És még azóta is együtt vannak.Ők!A fekete hármas.Lassan hátrálok, majd megbotlok a lábamban és a lépcsőre esek.A szemem még mindig nem veszem le róluk.
-Mi volt e...-sétál ki Lucy a szobából, de amint meglátja őket elsikítja magát, és a korlátba kapaszkodik.Lassan lecsúszik a földre.Ő is pont úgy reagál mint én.
-Ez most miattunk van, vagy szellemet láttak?-kérdezi Ő.Ő!Ő akivel együtt voltam három és fél évig.Na jó!Ez már borzalmas!
-Khm.-köszörülöm meg a torkom és állok fel.Szólásra nyitom a szám, de nem tudok mit mondani.Tisztár megvagyok lepve.-Nem tudok mit mondani.-ülök vissza a lépcsőre.
-Ti mit kerestek itt?-kérdezi Lucy.
-Tényleg!Jó kérdés.És honnan tudjátok, hogy itt élünk és lakunk?-kérdezem én is.
-Tudjátok, hogy milyenek vagyunk.Nem?-mondja Ryan.Ryan!Rayn akit elhagytam.Túlságosan durva dolgokat csináltak.Nekem ez nem tetszett, se Lucy-nek.Így mi kiszálltunk a csapatból.Csak Lana maradt.De ő se sokáig.
-Lana?-kérdezi Adam.Adam volt Lana barátja.Négy évig együtt voltak.Lana imádta Adam-et.És fordítva is így volt.De aztán Lana végre kinyitotta a szemét és rájött, hogy Adam mit is csinál.Elhagyta Őt!És Adam azóta is keresi Lana-t.Megtalálta.Vagyis nem.
-Nincs itt.-mondja Lucy.Feláll, lesétál a lépcsőn és leül mellém.
-Hol van?-kérdezi tovább Adam.Rázom a fejem.
-Nem tudjuk.-vonom meg a vállam.
-Mondd el!Nem szórakozásból kutattam fel érte egész világot!Mondd el!Kérlek!-könyörög.Még mindig látszik, hogy szereti.Istenem!
-Mindent tudni akarsz?-ő bólint.-Lana-t egy hete elrabolták!-mondom.A fiúk döbbenten néznek.
-Ki?Ki volt?
-Dave.
-Milyen Dave?Ki az a Dave?-kérdezi Brad.
-David Waterwold.-mondja Lucy.
-Dave?Az a David Waterwold?Aki egész gimiben hajtott Lana-ra?-kérdez Adam.
-Igen ő.És ez nem az első alkalom.Már másodjára rabolta el.Mikor először rabolta el akkor egyből megmentettük, de most halványlila fogalmunk sincs, hogy hol lehet.
-Francba!Francba!-rúg bele a kanapéba, majd leül és a fejét fogja.
-Most mi van?-kérdezi Lucy.
-Két és fél éve keresem Őt!Érted?Két és fél éve!És most, hogy megtaláltalak titeket, azt hittem, hogy újra láthatom.De erre mi van?Az a paraszt elrabolja!-hallgat.Gondolkozik.-Kinyírom!Megkeresem és kinyírom!Esküszöm!-állt fel.
-Hé, hé, hé!Nyugodj meg Adam!Ülj le és nyugodj meg!Majd később gondolkozunk azon, hogy mi lesz Lana-val.-mondta Ryan.
-És veletek mi a helyzet?-kérdezi Brad tőlünk.
-Semmi.-állok fel.Ajtócsapódás.Valaki visszajött.És az a valaki Niall.Döbbenten néz a három srácra.Ők is rá.
-Ez meg ki?-kérdezi Ryan.
-A pasim.-vigyorgok, majd odasétálok Niall-hez és megcsókolom.
-Ezek meg kik?-kérdezi.
-Régi haverok.Hosszú.Majd elmondom.-legyintek.
-Oké.Fönt leszek a szobában ha kell valami.-bólintok és ő fölmegy.
-Ki ez a nyomorék?Penny!Te ilyen mélyre süllyedtél?Velem jártál!És én nem olyan vagyok mint az.-értetlenkedik Ryen.
-Először is nem az hanem ő.Másodszor, már rég elfelejtettelek és túlléptem rajtad.Te már csak a múlt vagy.-sorolom.Elég rég volt már, hogy utoljára láttam.A suli után váltunk el.Aztán még láttam pár hónapig míg Lana Adammel volt.Aztán, viszlát Ryan.Örökre.
-Mondjuk már nekem is a múlt vagy.-vigyorog.
-Valahogy gondoltam.-forgatom a szemeim.Idő közben Lucy és Brad elkezdtek beszélgetni.Adam meg csendesen ült a kanapén, fogta a fejét és gondolkozott.
-Csalódott.-mondja Ryan.Ránézek.-Megállíthatatlan volt.Mindig csak azt hajtogatta, hogy megtalálom, megfogom találni.Éjjel nappal kutatott.Minden régi ismerőst felkeresett.Minden létező nyomon kereste Lana-t.Néha aludt csak.Akkor is pár órát.És mikor megtalált titeket, boldog és elégedett volt.Elképzelte, hogy mi lesz ha meglátja őt Lana.Hogy ő mit fog reagálni.És most, hogy Lana-t elrabolták összeomlott neki minden.De most még rosszabb lesz.Most azt fogja kideríteni, hogy hol van Dave, és hol tartja fogva Lana-t.Valószínűleg már holnapra meglesz a terve.Szerintem már most azon gondolkozik.
-Látszik, hogy még mindig szereti Lana-t.-mondom.
-Őrülten.Mindig róla és a régi időkről beszél.Csak Lana létezik számára.Már több csaj is hajtott rá, de neki egy se kellett.Mi, Braddel túlléptünk rajtatok.Jó Brad az inkabb pár napos kapcsolatokban vesz részt.Én vagyok az egyetlen normális hármunk közül.Nekem már gyerekem is van!
-Nocsak!Mr.' Nekem sosem lesz gyerekem én csak csajozni fogok'-nak gyereke van.A világ nyolcadik csodája hölgyeim és uraim.-teszem csípőre a kezem.

  A srácok itt maradtak vacsira.Próbáltam beszélni Adammal, de nem sikerült.Csak ugyanazt mondta.Hogy megöli Dave-et és kiszabadítja Lana-t bármi áron.Ő tudja.Mikor a többiek visszatértek a mai napi programjukból, mindenki azt kérdezte, hogy a három idegen srác ki.És mi Lucy-vel újra és újra elmondtuk, hogy ők kik.De aztán elmentek.Egy közeli hotelban szálltak meg.Adam azt mondta, hogy mindennap eljön ide.Fogalmam sincs, hogy mi baja van.Ő is meghülyült mint mindenki körülöttem.Nem tudom, hogy mi lesz ebből az egészből.Ha Adam eltervez valamit azt meg is csinálja.Ő ilyen.De hogy ezt, hogy oldja meg?Majd kiderül.De én nem akarok a részese lenni ennek.Enegm csak az érdekel, hogy Lana épségben visszakerüljön hozzánk!

2.évad 3.rész-Lépj túl!

Sziasztok.Köszönöm a szavazatokat.Kicsit szomorú vagyok, hogy egy kommentet sem kaptam.Légyszi kommenteljetek, mert az nagyon fontos lenne nekem.Előre is köszi:)
Ebben a részben Louis-val történik valami különös dolog.Amit a többiek nem hisznek el...Jó olvasást:)
Kommenteljetek és szavazzatok.Köszönöm:)

Louis szemszöge

  Hajnali három óra van.És én még mindig ülök a szoba közepén, és a kinti lámpa fényét bámulom.Párszor ittam pár pohár vodkát.Az is lehet az oka.Bár nem tudom.Próbáltam elaludni, de sikertelenül.Nem jön álom a szememre.Csak Ő jár a fejemben.Túl kéne lépnem rajta.Jó lenne.De sehogy sem megy.Franc!Hogy léphetnék túl rajta?Ez így nem maradhat.Ez hülyeség!Ő életem szerelme.Soha  nem tudnám Őt elfelejteni.Soha!De valami mégis arra kényszerít, hogy lépjek túl rajta.Felejtsem el örökre.Hogy tudnám ezt megoldani?Két döntés között kell választanom.Hogy tovább szenvedek, és itt fogok meghalni egyedül, rá várva, szomorúan, meggyötörten.Vagy egyszerűen túllépek rajta.A második jobban hangzik.
  De hogy fogjak hozzá, ha nincs sok ismerősöm?Vagyis van csak a többség fiú.És eléggé kevés lány van.De azok nem jönnek be.Megkérdezem a srácokat hátha ők tudnak ajánlani pár jó csajt.Beszélgetek velük, megismerem őket és stb.Csúcs.Megvan a holnapi, vagyis a mai programom.Akkor viszont aludnom kéne pár órát, hogy ne nézzek ki hülyén.Lehet, hogy ki fognak akadni, hogy ilyen gyorsan lépek túl Lana-n, de nem akarok egész életem végéig szenvedni.Nem karom elképzelni úgy a jövőm, hogy körülöttem mindenki boldog, én meg összeroskadva ülök a szobám közepén és bámulok ki a szürke világba.Csodás nem?

  Reggel fél tízkor ébredek.Nem teljesen kipihenten, de azért nem nézek ki nyúzottan.Fölkelek, magamra rángatok egy melegítőgatyát és lemegyek.Lent mindenki kajál.Lekocogok a lépcsőn, majd a konyhapultnál megnézem, hogy mi a reggeli választék.Maradok a szokásos pirítós, vaj, és zöldség kombinációnál.Formába hozzuk magunkat.Készítek magamnak kávét és leülök a többiekhez.
-Más vagy.Mi történt veled?-kérdezi Zayn.
-Tegnap este átgondoltam a dolgokat.-kezdtem bele.-És eldöntöttem, hogy nem fogok tovább szenvedni.Nincs értelme sajnáltatni magam, hogy mégis mért voltam ilyen szerencsétlen, hogy simán elrabolták Lana-t.És arra is rádöbbentem, mér vagy ezerszer, hogy soha nem kapom vissza Őt.-kis szünetet tartok, hogy megemésszék a hallottakat, majd folytatom.-Szóval elhatároztam, hogy túllépek Lana-n.Keresek valaki mást akivel boldog tudok lenni, és elfelejteti velem Lana-t.Örökre.-fejeztem be.A reakció: mindenki döbbenten, kerek szemekkel néz rám.Valami ilyesmire vártam.Ez jó jel.
-Neked elment az eszed?-kérdezi Penny.
-Nem.-rázom a fejem.
-Mégis, hogy tehetsz ilyet?Ilyen gyorsan túllépsz Lana-n?Beverted a fejed, vagy mi a franc történt veled Louis?-kérdezget Penny.
-Én már mindent elmondtam.-álltam fel, és a tányéromat a mosogatóba tettem.
-Nem csak te vagy az egyetlen aki ilyen állapotban van!Mi is szenvedünk rendesen!-mondja Lucy.
-Jó, de az más.-vigyorgok.
-Mégis mivel másabb?És töröld le ezt az undorító vigyort a képedről!-förmed rám Penny.Kihúztam a gyufát nála.
-Most nem tudok magyarázkodni, dolgom van.Majd szervezünk egy másik időpontot.-kacsintok rá és fölmegyek a fürdőbe, zuhanyozni.

Harry szemszöge

-Ennek elment az esze!-dühöng Penny.Én tök jót szórakoztam ezen.Végre visszatért a régi Louis!Penny most kikészült, Lucy-vel együtt.Máson nem látok semmit.Niall az csendesen kajol, Liam és Sophia halkan beszélgetnek, Zayn meg magába merült és gondolkozik valamin.
-Mi lelte?Tegnap még azt mondta, hogy ez így tök szar, hogy üresebb lett benne valami, és a ház is üresebb.Most meg...Elment az esze!Hogy lehet egy este túllépni azon akiért odavagy, akit imádsz, és aki az életed része?Nem értem.-mondja Penny leginkább Lucy-nek.
-Meghülyült!Beverte a fejét és meghülyült.-bólogat Lucy.
  Felállok az asztaltól és felmegyek a szobámba.Előveszem a telefonom és körbenézek, hogy mi van most a neten.Semmi különös csak a szokásos.Majd hallom, hogy Louis kijön a fürdőből.Felállok, hogy a szobájába menjek, de erre ő jön ide.
-Hallod!Kikészítetted Penny-t.-mondom.
-Tudom.Ez volt a célom.-vigyorog.-Lenne egy kérésem.-kezd bele.Egy 'hallgatlak' nézéssel ülök vissza a fotelba.-Ismersz jó csajokat, akik olyan...tökéletesek számomra?-kérdezte.
-Meglátom mit tehetek.Körbenézek az ismerőseim közt, és ha akad egy pár akkor azt megmutatom.-veszem elő a gépem.
-Köszi.-és már ki is ment a szobából.
  Kisebb keresgélés után találtam öt csajt, akik talán megfelelnek Louis-nak.Felállok és a macbook-ommal együtt átmegyek Louis szobájába.
-Találtam párat.-megyek be.Ő feláll és odajön mellém.Végig mutatom őket.
-Ühüm.Jó.Ez a három nagyon tetszik.Összetudsz szervezni velük egy találkozót?-kérdezi.
-Persze.-bólintok.
-Mind a hárommal más helyen, és más időpontban.-teszi a kezét a vállamra.
-Rendben.-bólintok ismét.-Kb. mennyi időt töltesz el egy lánnyal?-kérdeztem.
-Úgy másfél órát.Ha meg túl uncsi akkor kevesebbet.-vonja meg a vállát.-Ja és Őt hagyd utoljára.-mutat az egyetlen barna hajú lányra.
-Eleanor?Oké.-mosolygok.
  Visszamegyek a szobába, és a három lányra ráírok.Mindegyikkel megszervezem a találkozót más-más helyen és időponton, ahogy Louis kérte.Olyan húsz perc után már meg is vagyok.Elmegyek Louis-nak szólni.
-Kész!Megbeszéltem mind a hárommal, ráérnek, eljönnek, ott lesznek.-mondom.
-Köszönöm.
-Rendesen kicsípted magad.-nézek végig rajta.
-Á ez semmi.Ez olyan laza cucc.-rám néz.-És te kész vagy?Te is jössz velem!
-Hogy mi?-szalad fel a szemöldököm.
-Jól hallottad.-mielőtt megkérdezhettem volna, hogy én mire kellek, ő már bele is kezdett.-Azért kellesz, mert egyrészt te mutatsz be minket egymásnak, másrészt, ha bajbak kerülök te fogsz kimenteni.-magyarázta.
-Oké.-megyek vissza a szobámba.
-Siess!-ordítja utánam.
  Laza cuccba felöltözöm, de úgy, hogy ha netán meglátna egy csaj akkor belém szeressen első látásra, másrészt, mindenhol vannak bulvár fotósok és ha netán lekapnak, akkor jól nézzek ki a fotón.Majd lemegyek, mert Louis már ott vár rám.Egy gyors puszit adok Lucy homlokára.
-Hová mész?-kérdezi.
-Dolgom..
-Khmmm.-köhög bele Louis.
-Dolgunk van.-helyesbítek.
-Milyen dolog?-kérdezi.
-Ne várj rám.-mondom és már kint is vagyunk.Louis már kiállt a kocsival.
-Te vezetsz.-mondja és beül az anyós ülésre.
-Mér?-ülök  be.
-Mert, te tudod, hogy hova kell mennünk.-igaz.Elfordítom a kulcsot és elindulunk.

Penny szemszöge

-Ebbe is mi ütött?-fordul vissza Lucy.
-Meghülyült mint Louis.Vagy Louis rángatta magával a hülyeségébe.-mondom rá se nézve.
-Igaz.-bólint.Kisebb csend, majd Lucy ledobja a könyvet a kezéből.-Most egyáltalán nem értem őket!Főleg Louis-t!Tegnap még itt izét, hogy üres minden, most meg reggel kikészít téged, elmondja az előre látott tervét, beleviszi Harry-t és most meg ketten elhúznak csak annyival, hogy dolguk van.Ez mi már?-hadarja el.
-Nyugi van.Ne foglalkozz velük!Louis meghülyült, ezt mindenki tudja.És úgy érzi, hogy egyedül szar, így beleviszi Harry-t a kis dolgaiba.Ennyi.És ha télleg' Harry is meghülyül akkor csak szólj, én helyreteszem.-mondom.
-És Louis-val mi lesz?kérdezi.Leteszem az újságot a kezemből.
-Louis meghülyült!Rajta már nem lehet segíteni.Egy kísérleti gyógyszer sem segítene rajta.Ez nagyon egyértelmű.Louis hülye és kész!-vonom meg a vállam, majd a konyhapulthoz megyek.-Kérsz teát?-kérdeztem.
-Ühüm.-hallom a választ.
-Sajnos a te kis Harry-d, beleesett Louis hülye csapdájába.De nem engedem, hogy Niall, vagy Zayn, esetleg Liam-ék beleessenek.
-Akkor most Louis ellen fordulsz?
-Hát persze!Valahogy majd csak kihozzuk ebből a hülye korszakából, nem?-nézek rá.Ő bólint.

Louis szemszöge

  A Temze partján állunk és várunk, az utolsó lányra, Eleanor-ra.Az elsővel, Lilly-vel hamar végeztem.Szörnyű, nyávogós hangja volt.És eléggé, hogy fogalmazzak, buta is.A második, Emma, pár fokkal jobb volt, bár a vége nem sült el jól, mert kiderült, hogy van barátja.Kösz Harry!És most itt állunk és várunk.Jól van, mondjuk hamarabb érkeztünk, mert az első csajnál csak háromnegyed órát voltunk, Emma-nál egy órát, mert a pasija jött és elzavart minket.Csodás volt!Szóval, ja.Az első kettő besült.Remélem Eleanor-nak nincs pasija, és nem buta.
  És akkor megláttam felénk sétálni.Hirtelen olyan volt, mintha Lana lenne az.Távolról persze.De közelről már olyan volt, mint egy angyal.Az én angyalom aki megment!

Harry szemszöge

  Két órán keresztül ülünk ebben a kávézóban.Két órán keresztül!És még mindig nem hagyták abba a beszélgetést.Halálra unom magam.Ezek itt bájcsevejt folytatnak.Nem kétség, Louis teljesen oda és vissza van érte!Őrület!Hogy lehet ilyen?Két napja ment el Lana.Ő meg két nap alatt felszed egy másik csat.Hogy a francba csinálja?Nekem meg csaj Taylor volt.Az se volt valami rózsás az biztos!Azóta meg  rátaláltam Lucy-re.
  A kiszolgáló lány már a harmadik, kávémat hozza.Sokat flörtölök vele.Ő meg mindig elpirulva megy el.Gyönyörű lány, csinos, és nagyon színpatikus.Lehet, hogy elkérem a számát.Aztán beszélünk, találkozgatunk, és összejövünk.Aha, csak, hogy ez nem így fog történni.Mert, 1. lehet, hogy megadja a számát, de nekem nagyon kevés időm van, így nem tudunk találkozni, 2. ha össze is jönnénk a média rá szállna és írna róla, mint Harry Styles új áldozata, 3. ez neki nem lenne jó, ő nem akar járni egy sztárral, 4. van barátja, 5. nekem meg ott van Lucy!Utálom ezt a szót, hogy sztár!Ha a közeljövőben már nem leszünk egy banda, és az utcán valaki felismer és azt mondja, hogy "Nézd ő Harry Styles aki régen sztár volt!" én elásom magam!Mi ez már, hogy mindeni sztárnak hív!Nem lehetek normális ember, normális élettel?Jól van mondjuk nekem ez az élet is jó, csak ne hívjanak sztárnak!
  Eleanor véget vetett a kis bájcsevejüknek.Mégpedig úgy, hogy megcsörrent a telefonja, és azt mondta, hogy fontos dolga van, és hogy ő megy.És Louis nagy bánatára mehettünk haza.És most jött csak az idegesítő része a napnak!Egész hazavezető úton, Louis csak Eleanor-ról tudott beszélni.
-Ő a mindenem!Már most tudom!Ő tökéletes számomra!Ő az én angyalom!-áradozik.
-Következő.-mondom unottan.
-Mi?-néz rám értetlenül.
-Következő angyalod.-ismétlem meg.
-Jó az engem nem érdekel!Csak Eleanor érdekel és kész!Olyan gyönyörű lány!-bámul ki szerelmesen az ablakon.
-Örülök, hogy örülsz.-mondom unottan és műmosollyal az arcomon.Rám néz, megvonja a vállát és, minta le sem vette volna, hogy én már unom, beszél tovább Eleanor-ról.
  Hazaérve beálltam a garázsba, Louis az otthagyott, gondolom felrohant a szobájába gyerekes módon, és Eleanor-t próbálja elérni telefonon.Lassan és unottan bemegyek a házba, és odaülök Lucy mellé.Penny épp akkor ment el Niall-höz.
-Hol voltál?-kérdezi rám se nézve.Aha szóval berágtál!
-Louis-val, Londonban.-már épp kérdezi akart valamit, de folytattam.-És mielőtt megkérdeznéd, Louis-nak három randija volt, és ez a három rani közül megtalálta a következű angyalát.-mondtam a szemébe nézve.
-Mi?Louis máris összeszedett egy csajt?-döbbenten néz rám.Bólintok.-Ha ezt Penny megtudja!-ált fel de visszarántottam.
-Ő nem tudhat erről semmit, és a többiek sem.Ez a mi kis titkunk.Még Louis sem tudhatja meg, hogy te tudod.Oké?-ő bólint.-Köszi.
-Szörnyű egy ember!-rázza a fejét.
-De legalább nem szenved és túllépett Lana-n.

2.évad 2.rész-Mit kezdjek így magammal?

Helló olvasóim és erre tévedt látogatók.Nagyon szépen köszönöm azoknak akik szavaztak,kommenteltek és azoknak is akik csak elolvasták.Nos,más hozzáfűznivalóm nincs is szóval itt a 2.rész.Jó olvasást:)
U.I:Ha tetszett a rész akkor komment és pipa.Köszi:)

Louis szemszöge

  A srácok könyörögtek,hogy menjek velük kajálni,mert az evés az jót tesz.Kétlem.Inkább felmentem a szobámba,leültem a székre és bámultam ki a szürke világba.Olyan mint a hangulatom.Mintha az ég tudná,hogy szarul vagyok,így ő is olyan.Ahogy bámultam ki,azon gondolkoztam,hogy most Lana mit érezhet.Fél?Retteg?Vagy Dave-et idegesíti?Próbál megszökni?Mit gondolhat,mit érezhet?És számomra ez egy örök rejtély marad.Ha egyszer elő nem kerül.Lesz egyáltalán olyan?Valami hiányzik most.Valami folyékony.Hát persze.A vodka.
  Ahogy láttam a többieknek sincs valami jó hangulatuk.Bágyadtan néznek a tányérjukra és gondolkoznak.Még Niall sem élvezi a kaját.Az pedig eléggé különös.Nem hülyülnek,nem beszélgetnek és nem élvezik,hogy együtt lehetnek.
-Üres a hely mi?-megyek oda a pulthoz ahol a vodkás üveg áll és mellette a pohár.
-Ne Louis!Ne igyál többet!-szól rám Penny.
-Mer?Miért ne?-nézek rá.
-Csak rosszabb lesz.-válaszol halkan.
-Ezt nem érted!Ennél rosszabb már nem is lehet.Elrabolták Lana-t.Nélküle én egy tehetetlen senki vagyok.Ő jelentette számomra az életet.Ez csak minimálisan segít a helyzeten.-mutatok az üvegre.-Így,hogy Lana nincs itt...Így valahogy olyan üres minden.Nem csak ez a ház hanem...hanem bennem is valami üres lett.Amit semmi és senki sem tud betölteni csakis ő.De őt már sosem kapom vissza!-megint könnyes lett a szemem.Néma csendben ülnek és szomorúan bámulnak előre,vagy rám.
  Elveszem az üveget meg a poharat és felmegyek.Levágom magam a székre,töltök a pohárba az italból és bámulok ki az ablakon.Ez így tök szar.Mit kezdek így magammal?Nélküle?Így nem tudok élni.A nap huszonnégy órájában ő jár a fejemben.Semmi másra nem tudok gondolni csak rá.Hiányzik.Túlságosan is.

Penny szemszöge

  Felsétált az üveggel.Mi meg hagytuk.Nem tesz jót neki az alkohol.Azzal nem segít semmit magán ha iszik.Így,hogy elrabolták Lana-t eléggé szar lett a hangulat a házban.Mindenki lehangolt.Louis meg...Ő meg túlságosan is szarul van.Iszik.De ez még nem minden.Láttam,hogy cigizik is.Sehogy se lesz jobb neki.Nekünk sem.Louis-nak igaza volt.Üresebb lett minden.És bennem is üresebb lett valami.Egész életemet Lana-val éltem.És most meg elvesztettem és semmit sem tudok csinálni.Csak itt ülök és bámulok ki a fejemből.Szinte nincs is életem Lana nélkül.Ő beletartozik az életembe.Sosem volt olyan mikor nélküle lettem volna.Jó azért pár alkalom volt,de akkor tudtam,hogy nincs semmi baja.Mindig mikor beteg volt,vagy valami baja volt én ott voltam mellette.Olyan mintha a testvérem lenne.És most meg elvesztettem.
  Nem valami boldog hangulatban telt a vacsora.Senki sem szólalt meg.Néha néha azért beszéltünk,de annak mindig befellegzett.Kaja után mindenki felment.Sophi megkérdezte,hogy elmosogasson-e ő.De inkább szerettem volna én mosogatni.Ilyenkor egyedül vagyok a gondolataimmal.Senki nem zavar.A kezem meg ázik a meleg vízben.Ezeket szeretem.Nem volt sok mosogatnivaló így hamar végeztem.
  A szobámban bekapcsoltam a gépem és elkezdtem képeket nézegetni a régi időkről,mikor még gimibe jártunk.Azok az idők voltak a legjobbak.Mikor minden nap suliban hülyültünk.Állandóan együtt voltunk.Néhányan még azt is hitték,hogy testvérek vagyunk.Néha mi is azt érzetük.Aztán tizedikben csatlakozott hozzánk Lucy.Onnantól hárman voltunk.Akkor Lana még nem foglalkozott Dave-el.Akkor még egy nagy senki volt Dave.Ma már sajnos nem.
  És a következő kép...azt hiszem az a kedvencem.Hatan vagyunk a képen.Tizedik végétől egészen tizenkettedik végéig tartott.Az az időszak a legjobb volt.Nem mindig,de igen.A visszaemlékezésemet Niall zavarta meg.
-Mit csinálsz?-jött be.Lecsaptam a laptopom fedelét és az asztalra raktam.
-Semmit.Csak régi képeket nézegettem.-fordultam meg,hogy vele szemben legyek.
-Szép idők voltak?-ült le az ágyamra.
-Nagyon.-ültem le mellé és nekidőltem.A hajamat kezdte el simogatni.-Neked nem fura?
-Mi?Hogy Lana nincs itt?-bólintok.-De egy kicsit az.
-Louis-nak igaza van.Tényleg üres lett a ház nélküle.És bennem is üres valami.-Niall kérdőn nézett rám.-Szinte az egész életemet Lana-val töltöttem.Olyan volt mintha testvérek lettünk volna.Elválaszthatatlanok voltunk.Aztán jött Lucy is.Szóval mi hárman összetartozunk.Ez olyan mint egy óra.Ha hiányzik egy darab nem működik.Ez van velünk is.Ha hiányzik valaki akkor nem egész az életünk.Egy darabig Lucy-vel is ez volt.Mikor New Yorkban élt.Egy időben már megszokható volt az üresség amit iránta éreztünk,de néha-néha visszatért.És akkor lett jobb mikor visszajött hozzánk.
-Majd csak jobb lesz.-mondta Niall.
-És mi van ha nem?Akkor mit kezdek magammal?-nézek rá.
-Majd kitaláljuk.-ölel szorosan magához.

Lucy szemszöge

  Halk zene szól a szobámba,és bámulok ki az ablakon.A kert szürkén mutat ebben az időben.Lehangolt minden.Az idő,a természet,az emberek.Főleg mi.Louis szörnyen fest.Iszik,mintha az megnyugtatná.Az alkohol nem mindig segít.Van amin semmi sem tud segíteni.Főleg a szerelmi bánaton.Nem értem.Velem mindig ilyen dolgok történnek.Szerelmi bánat (az a legtöbbször) és most meg az egyik legjobb barátnőmet rabolták el.Én is szarul érzem magam miatta.De azért nem leszek olyan mint Louis.Alkoholba tölteni a bánatom.Volt már rá példa.De nem akarom megismételni.
  Így november végi időjárás már kicsit hideg.Így idebent is hideg van annak ellenére,hogy fűtünk.Egy meleg tea most jól esne.Leállítom a zenét és elmegyek a konyhába.Körülnézek,hogy milyen teák vannak.Most egyiket se kívánom.Inkább legyen a Lana féle különleges tea.Kell hozzá méz,citrom,gyömbér és forró víz.Citrom és mézről tudom,hogy van itthon.De gyömbérről fogalmam sincs.Benézek a hűtőbe...és hopp.Ott van.Előveszek egy befőttes üveget,majd a citromot és a gyömbért feldarabolom.A mézből pár kanállal rakok az üvegbe.Majd a feldarabolt gyömbért és a citromot belerakom az üvegbe.Majd még a megmaradt gyömbér maradékát reszelve hozzáadom a többihez.A vizet felforralom és már kész is.Előveszek egy bögrét,rakok bele a befőttes üveg tartalmából,majd felöntöm forró vízzel.Egy kiskanállal megkeverem.Elmegyek a kanapéhoz,leülök és bámulom a kertet.Sötét van odakint.És idebent sem ég a lámpa.Csak fent a fiúknál.
  Ahogy belekóstolok a teába a régi emlékek ugranak be.Mikor tizedikben találkoztam velük,és onnantól mi hárman elválaszthatatlanok voltunk.Majd hatan lettünk egészen tizenkettedik végéig.Jó időszak volt.De aztán megint szétváltunk.Ők itt maradtak én meg New Yorkba költöztem és ott találtam munkát.Akkor éreztem először az ürességet.Mikor ők nem voltak velem én meg egyedül voltam.Szar érzés volt.
  Louis-nak igaza van.Tényleg üres ez a ház.És bennem is üres valami.Hiányoznak a régi emlékek,hiányoznak a hármasban töltött napok,és hiányzik Lana.Ő volt az akivel mindig szerettem,sőt imádtam lenni.
-Te mit csinálsz itt a sötétben?Ráadásul egyedül?-zavart meg valaki a gondolkodásomban.Hátranéztem.Harry áll a lépcső alján.
-Gondolkozok.És szeretek a sötétben lenni.Egyedül.-fordultam vissza és néztem a leguruló esőcseppeket.Időközben elkezdett esni.
-Lana-n?-jött oda.Bólintok.-Mit iszol?-nézett a kezemben tartott bögrére.
-Gyömbéres teát.Kérsz?-bólintott.Felállok és csinálok Harry-nek is teát.Majd a forró bögrével leülök mellé.Odaadom neki.És most már ketten bámulunk a sötétbe.-Te nem érzed azt amit Louis mondott?-nézek rá.
-Hogy üresség van a házban?Egy kicsit.
-Igaza volt.Mindenben.És nem csak benne van azaz üresség,hanem bennem is.Én is érzem azt az ürességet a lelkemben.És nem tudom,hogy ez valaha betöltődik-e.Nélküle olyan rossz.Mit kezdjek így magammal?
-Fogalmam sincs.De tényleg igaza van.Én nem érzem,de valahogy ha rád nézek,akkor belegondolok,hogy mennyire rossz lehet most neked.És nem csak neked,hanem Louis-nak is.És Penny-nek.-mondja.Beleiszok a bögrémbe,majd a fejem a vállára hajtom.
  Louis,Penny és én vagyunk azok,akik érzik ezt az ürességet.Mások csak belegondolni tudnak.Ők nem tudják,hogy nekünk most mennyire rossz.És nem tudunk mit kezdeni magunkkal.Túl kell tennünk magunk Lana-n,mert nem valószínű,hogy viszont látjuk valamikor.De pár napig azért még gondolkozunk ezen...Aztán megpróbáljuk elfelejteni őt.

2.évad 1.rész-Felfogtuk.

Sziasztok.Nos.Elkezdtem a 2.évadot.Remélem velem lesztek és támogattok.Most kicsit másabb lesz.Csak akkor hozok újabb részt,ha elegendő a komment és a pipa.De azért az is jó ha csak elolvassátok.Legalább abból tudom,hogy olvasható a történet.Röviden csak annyit szeretnék a 2.évadról mondani,hogy egyszer sem lesz olyan rész ahol Lana szemszöge is benne lenne.Majd a 3.évadban lesz.Ha egyáltalán lesz 3.évad.De elég a szóból itt az első rész.Jó olvasást:) xx
U.I:Már lehet kommentelni és pipálni.Köszi:)

Louis szemszöge

  Egy nagy sikoly.Tudtam,hogy mi ez.Mire lerohantam ő már sehol sem volt.Kimentem a ház elé.A fekete kocsi épp akkor hajt el.Nem!Nem ez nem történhet meg újra!Nem veszíthetem el megint!Ő az enyém!Az enyém!Akkor jól mondta,hogy ma.De miért pont ma?Máskor nem lehetett volna jó?Nem,mára kellet tenni az időpontot,hogy még véletlenül se tudjak tőle elköszönni.Nagyszerű!Bár..Ha úgy nézzük a szoros ölelés és a hosszú csók az számíthatott annak.De akkor is!Miért,miért vitték el?Mi a francért kell Dave-nek ennyire Lana?Mit akar vele csinálni?És még azt sem tudom,hogy hova vihette.Legutóbb volt nála nyomkövető.De most semmi sincs nála.Semmi.Ő már csak egy szép emlék.Ne mondd ezt Louis!Ő nem egy szép emlék!Ő a tiéd!És vissza fogod kapni! mondta a belső énem.Kezdek megőrülni?Érzem,hogy a szememből,folyik a könnyi.Nem,nem,nem!Ilyen nincs!Nem sírhatok.Nem veszítettem el.Ő még itt van!Körbenézem a házat.A szobájában,a kertben,mindenhol.És sehol sincs.A konyhába megyek.Leveszek egy poharat a szekrényről,meg egy üveg vodkát.Töltök a pohárba és ezzel a kettővel,fölmegyek Lana szobájába.Ott olyan mintha még itt lenne.Csak képzeld azt,hogy elment egy percre és mindjárt visszajön.Jó is lenne.De nem fog visszajönni.Ő már sosem jön vissza.A rohadt életbe!Lehúzom a pohár tartalmát és újratöltöm.Mi passzolna az üveg vodkához?Hát persze.Egy szál cigi.Lehet,hogy eltettem egy pár szállal a szobámban.Elmegyek a szobámba,átkutatom az összes fiókot,a szekrény legeldugottabb zugát,de semmi.Lehet,hogy Zayn-nek van.Bár már rég nem szívott.Akkor mást nem tehetek,el kell mennem egy toboz cigiért.Átvettem a gatyám,meg felvettem egy normális pólót.Az előző kicsit büdös volt.Majd egy dzsekit,fel a cipőt és mehetünk.A pénztárcám a belső zsebembe tettem,meg a telefont is,és elindultam.Az úton próbáltam nem elsírni magam.Körülöttem,mindenhol boldog (!!) emberek.Most legszívesebben mindegyiknek elrontanám a kedvét,hogy ne csak nekem legyen szar kedvem.a boltba beérve,a pénztáros nőtől kértem egy Marlboro-t.Kifizettem,és hazaindultam.Útközben összefutottam egy rajongóval.Felvettem a műmosolyom és csináltam vele egy képet.Szegény.Pont a legrosszabb napomon kellet velem találkoznia.Majd otthon kerestem öngyújtót,kiültem a kertbe és rágyújtottam.De jó érzés újra cigizni.Mintha a világ újjászületett volna a lelkemben.És a tüdőmben persze.Olyan jó volt ez a párperc.Míg meg nem zavart Zayn.Kijött és elém állt.
-Te meg mi a francot csinálsz?-kérdezte.
-Cigizek.Nem látod?-néztem fel rá.
-Honnan van?-kérdezte.
-Most vettem.-válaszoltam.
-Adjál már egy szálat.-ült le mellém.Odanyújtottam a dobozt,majd odaadtam az öngyújtót.Beleszívott,majd kifújásnál ezt mondta:-Fú de jó érzés!Már elvonási tüneteim voltak.-mondta.Én csak bólintottam.Hirtelen valami megfordult a fejemben.Csak én hallottam azt a sikítást?
-Te hallottál sikítást?-kérdeztem.
-Nem.-rázta a fejét.
-De nem most.Hanem úgy egy háromnegyed órával ezelőtt?
-Nem.-megint megrázta a fejét.
-Fura.-szívtam bele utoljára majd eltapostam.Otthagytam a földön.
-Ugye nem fogod itt hagyni?-kérdezte.
-De.Mer?
-Mer Penny megöl ha meglátja.Szerintem dobd ki.-javasolta.Felálltam,kedvetlenül elmentem,kidobtam a csikket.Majd visszaültem.Ha senki sem hallotta a sikítást,akkor én miért? És ha estig senki sem keresi Lana-t?Nem is foglalkoznak azzal,hogy mi lehet vele?-Na én mentem haver.Jó szórakozást.-állt fel Zayn.Otthagyott.
  Majd hirtelen megint elkezdtem sírni.Miért?Miért? Hogy a francba történhet ez meg?És most miért vagyok ilyent tehetetlen?Itt ülök,nem csinálok semmit.Csak sírok.Kell az az üveg vodka! Lehoztam Lana szobájából az üveget meg a poharat.Töltöttem,majd fenékig lehúztam.Mi a francért él Dave?Mi a francért kellett elrabolnia másodjára (!!) Lana-t?Inkább ez a megfelelő kérdés.Én hogy a francba találtam rá Lana-ra?Miért pont ő? Mert ő az életem.Ő változtatta meg az életem.Ő a mindenem.Ő kell nekem.Csak is ő.Vele sokkal jobb az életem.Vele boldogabb vagyok mint bárki mással.Ő... Itt ülök.Megakarom találni,de olyan tehetetlen vagyok.És szinte már bele is törődtem,hogy elvesztettem.A könnyek csak úgy folytak le az arcomról.Majd hirtelen minden még tisztább lett.Most már eljutott az agyamból minden egyes porcikámon át az egész testembe.
-Miért?Miért?Mi a francért kellet elrabolnod?Miért?Miért hagytál itt Lana?Miért.-ordítottam zokogva.Eldőltem a hintaágyban és csak sírtam.-Rohadt életbe.-ordítottam utoljára.És eddig voltam normális.Felálltam és mint egy tornádó,szétszedtem a házat.Fellöktem az összes széket.Összetörtem pár vázát.És romboltam.Liam és Harry állítottak le.Leültettek a kanapéra.Én eldőltem.Az arcomat fogtam és sírtam.
-Mi baj van Louis?-kérdezte Penny.Felnevettem a kérdésen.
-Hogy a francba nem veszitek észre?Nem fura?-néztem végig rajtuk.Zayn kapcsolt először.
-Bassza meg!-fogta meg a fejét és leült a földre.-Szóval ezért voltál te a boltban!-dőlt hátra.Ott feküdt a padlón,a lábát felhúzva.
-Legalább te érted.-halvány mosolyszerűség volt az arcomon.
-Jézus!-kapcsolt Penny is.Könnyes lett a szeme.Térdre borult és elkezdett sírni.
-Kettő.-mondtam.Majd újra könnyek kezdtek folyni az arcomon.-Üresség.-mondtam a következő szót.Remélem megfejtik.Harry körbefordult.Ő a harmadik.
-Rohadt élet!-fogta meg a fejét.-Hogy a francba?-kérdezte.Megráztam a fejem.Letöröltem az arcomról a könnyeket.
-Csak úgy megtörtént.-vontam meg a vállam.Ott voltunk négyen akik megértették és felfogták.A többiek még mindig nem értették.Majd ötödikként csatlakozott Liam.
-Francba!-mondta.Beletúrt a hajába.-De hisz ő nem neki dolgozik?Azért voltál te olyan hosszú ideig fönn igaz?Mert ő mondott neked dolgokat.Ilyen nincs!-mondta.
-Ő mondta el.Azt mondta,lehet hogy ma.-mondtam Liam-nek.
-Ó bakker!Megértettem.De ez!Hogy lehet?-csatlakozott Niall.Lucy-re néztem.Csendben sírt.Akkor ő is tudja.Sophi nem értette a helyzetet.
-Lana-t elrabolták.-mondtam neki.Sophi döbbenten nézett.Majd megölelte Liam-et.Csendben volt mindenki.Valaki azon gondolkozott,hogy ez,hogy lehet.Valaki csendben sírt.Valaki,aki ebben a helyzetben én vagyok,mind a kettő.Csendben sírtam,és belül szidtam az egész életem.Gyűlölöm Dave-et.Bár ez már máskor is tisztán lehetett érteni.Gyűlölöm a menedzserünket,mert ő is neki dolgozik.Vagyis...hát ja.Ő a nagybátya Dave-nek
 Most ez...elmondhatatlan érzés.Mindenki csendben ül és feldolgozza a helyzetet.Hirtelen eszembe jutott valami.
-Szólni kell...-ülök fel.A hangom rekedtes.-Szólni kell az öccsének.-mondom.Niall felém nyújtja a telefonját.Elveszem tőle és megkeresem Mikey nevét.Majd felhívom.
-Halló.-szól bele.
-Helló Mikey.Louis vagyok.-próbálok valami normális,emberi hangon beszélni.
-Szia Louis.-köszön újra.
-Van egy rossz hírem.-bököm ki.Ő hallgat.-A nővéred...-nem bírom kimondani.
-Mi van vele?-kérdezi.A hangjában ijedség van.
-A nővéredet...elrabolták.-mondom ki nagy nehezen.Megint folyik a könny az arcomon.Mikey nem tud megszólalni.Csak dadog a telefonba.
-Nem!Nem,az nem lehet!-mondogatja.-De ki rabolta el?-kérdezi.
-Emlékszel még a jótékonysági estre?-kérdezem.
-Ja.
-És ott az a fickó akivel táncolnia kellet volna.És akivel megtaláltuk.Dave.Na ő volt.-mondom.
-Ismerem azt a fickót.Az mindig is zaklatta Lana-t.-mondta.Mindig is.Akkor mi a francért ne száll már le róla?Miért kell még mindig terrorizálnia?Hagyja őt békén!Örökre!-Na én megyek Louis,mert koncertünk lesz.Helló.-és letette.
  Leejtem a kezem az ölembe.Nem úgy tűnt,mintha Mikey-t ez megérintette volna.Jó az biztos,hogy neki is szar érzés.Vagy csak még nem jutott el az infó az agyáig.Vagy nem tudom.Penny ébred fel először.Ő komolyodik el.De azért még látszik,hogy szomorú.Szipog egyet,majd megszólal.
-Hat óra van.Valaki kajás?-kérdezte.Niall volt az első jelentkező.Majd Liam,Harry,Zayn és végül mindenki.Kivéve engem.Nekem nincs étvágyam.Még kajára se tudok nézni.Csak a cigis dobozra,meg alkoholra.ez a kettő a legfontosabb.A kaját hanyagoljuk...

FIGYELEM!

Sziasztok:)Utólag is Boldog Karácsonyt és BÚÉK.Nos.Mivel lezárult a szavazás,így meghoztam az eredményt.Voltak olyanok akik nagyon akarták,hogy folytassam,voltak olyanok akik megleptek,és voltak olyanok akik nem akarták hogy folytassam.A szavazás 6:2 arányban lezárult.Az elején úgy állt,hogy abba kell hagynom a blogot,de most így december végére megváltozott.Így mivel a többség azt akarta,hogy folytassam,így folytatom.Azt még nem tudom,hogy mikor jön a 2. évad első része.
Köszönöm azoknak akik szavaztak,kommenteltek.És köszönöm azoknak akik mindig is velem voltak,és mindig mikor új részt hoztam ők azonnal elolvasták.Remélem ez nem fog változni.
Jók legyetek.Puszi:)xx