-Szia!Na hogy aludtál?-kérdezte mosolyogva.Szerintem jó kedve lehetett.Nekem nem.
-Szia.Hát nem aludtam sokat,mert mikor elaludtam olyan öt lehetett.-mondtam szomorúan.
-Ó! az nem jó.
-Az.
-Eszel valamit?
-Nincs nagyon étvágyam,de egy kicsit eszek.
-Oké.Mit kérsz?-kérdezte.Nem nagyon tudtam.A gondolatom máshol járt.Csak arra az egy dologra gondoltam.Nagyon lehangolt voltam.Semmihez nem volt kedvem.Még tiszta piros volt a szemem és még folytak a könnyek.Bekaptam valamit amit Penny csinált és fölmentem a szobámba.Ma van az a nap mikor el kell mennem arra a helyre.Önszántamból biztos nem fogok elmenni inkább raboljanak el.Eszembe jutott a nyomkövető és szóltam Penny-nek ,hogy töltsük le.Kipróbáltuk és szerencsére jól működik.Penny javasolta,hogy menjek ki az udvarra,de én nem mertem.Attól féltem,hogy most fog elrabolni.Tudtam,hogy mindenhol ott van és bármelyik percben elrabolhat.Végül is kimentem és Penny is jött velem.A fiúk ébren voltak.Lehetett hallani,hogy nevetnek.Legalább ez egy kicsit megnyugtat.Leültem a székre,fölhúztam a lábam és zenét hallgattam.Kijöttek a fiúk.Köszöntek,de furák voltak.Szerintem látták,hogy nem vagyok jól.Kivettem a fülhallgatót és visszaköszöntem.
-Hát veled meg mi van?-kérdezte Zayn.
-Semmi csak nem vagyok jó kedvemben.-vontam meg a vállam.
-Aha.
-De biztos van valami bajod,nem?-kérdezte Liam.
-Igen van csak nem szeretnék róla beszélni.
-Oké.Megértem.-bólogatott Liam.
2 körül lehetett mikor nagyon elkezdtem félni.Ha nem megyek el akkor elrabolnak és soha többet nem láthatom Penny-t,Sam-et,a fiúkat és Louis-t.Penny mondta,hogy ha elvisznek akkor ne ijedjek meg mert ők majd jönnek értem.Bementem a házba mert nem éreztem magam kint biztonságban.Penny kint volt,mert beszélgetett a fiúkkal.Megyek fel a lépcsőn mikor egy kéz megfog.Azonnal sikítottam egy nagyot,hogy meghallják.A kéz ami megfogott gyorsan felemelt és kivitt a fekete kocsihoz.Bedobott és elindult.Gyorsan kinéztem az ablakon és láttam,hogy a fiúk észrevették a kocsit.A kocsiban mellettem Dave ült és mosolygott.
-Te meg mit mosolyogsz?-kérdeztem és furán néztem.
-Azért mosolygok mert most már az enyém vagy és azt csinálod amit én mondok!-mondta és egy fekete rongyot emelt fel és a fejemre tette.Gondolom azért,hogy ne lássak semmit.A kezemmel megnéztem a farmerzsebemet,hogy meg van-e a teló.Szerencsére igen.A nyomkövető be van kapcsolva így megfognak találni.Összekötözték a kezem.Néhány perc múlva megáll a kocsi.Megint megfog egy kéz és fölemel.Visz egy darabig aztán nekidob a falnak.Nagyon fájt.Levették a fejemről a kendőt.egy nagy pincében(vagy miben)voltunk.
-Nos.Most,hogy itt vagy aminek én nagyon örülök szeretném ha megtennéd az ígéretet.-mondta Dave és elmosolyodott.
-Most?Nem majd holnap.Légyszi csak most érkeztünk meg erre a borzalmas helyre!-mondtam.
-Hát...Jól van akkor holnap.-mondta csalódottan aminek én nagyon örültem.Kicsit féltem,azok a kigyúrt fickók olyan furák,minden mozdulatomat nézik,és Dave meg mint a hülye,komolyan hülye mosolyog és járkálás közben engem néz és pofákat vág.
-Úgy unatkozom.Énekelnél valamit,mivel te ének tagozatos voltál.-mondta.
-Persze,hogy nem!-jelentettem ki büszkén.
-Hékás!Te most a foglyom vagy és...
-Azt csinálom amit te mondasz.Tudom ez olyan gyerekes.-mondtam és nevettem.Hallottam egy ismerős hangot és rezzent a telefonom.Ja tényleg,egymást halljuk Penny-vel.Ez így még jobb.Hallottam,hogy a fiúk is ott vannak.Na ennek megörültem és megjött a bátorságom.
-Jó hát ha nem énekelsz akkor ma fogod megcsinálni az ígéretedet.-mondta és megint egy fura pofát vágott.
-Oké.Éneklek de előtte mondani szeretnék valamit.
-Oké.De mit?-nézett furcsán.
-Ezt a dalt a szomszédban lakó egyik fiúnak küldöm,aki általában csíkos pólóban jár és sosem hord zoknit.-mondtam és mosolyogtam.Tudtam,hogy Louis meghallja a telefonon keresztül.Elkezdtem énekelni a Last First Kiss-t.A telefonon keresztül a fiúk is énekelték.Tökre örültem.A zene közben fölálltam.Penny beleordított a telefonba,hogy itt vagyunk a közelben.Azon gondolkoztam miközben énekeltem,hogy hogy jussak ki.Az ötlet hamar beugrott.Mikor vége lett a dalnak gyorsan átbújtam a két(kigyúrt)fickó között,felszaladtam a lépcsőn és kinyitottam az ajtót.Már este volt.Kiszaladtam az útra,körülnéztem és megláttam Penny-t és a fiúkat.Odarohantam és gyorsan mondtam.
-Gyorsan futás,ha nem akartok palacsinta lenni!-hadartam.
-Miért?-kérdezte Harry.
-Ezért!-mutattam rá a két kigyúrt fickóra.
-Futás!-ordította Zayn.Szerencse,hogy a nagy sötétben nem vettek minket észre Dave-ék.Jó hosszan hazasétáltunk.Eközben Louis-val beszélgettem:
-Komolyan nekem küldted a dalt?-kérdezte csodálkozva.
-Igen!Baj?-kérdeztem.
-Nem,nem baj.-mondta.
-Oké.
-Amúgy nagyon szép vagy!
-Komolyan?
-Igen.
-Te vagy a kedvencem a bandából.-mondtam kicsit félve.
-Tényleg?
-Igen,meg Harry is.De te vagy a kedvencem.
-Az jó-mosolygott.-Mikor idejöttünk aznap este,mikor láttalak már akkor megtetszettél.És mikor találkozok veled vagy csak rám nézel én tudom,hogy te kellesz nekem.
-Öö...Ez komoly?
-Igen és szeretném,hogy a barátnőm legyél.Leszel a barátnőm?
-Úristen!Hát persze.-mondtam.Nagyon boldog voltam,majd szét robbant a szívem.Az út hátralévő részében együtt mentünk hátul.
Mikor hazaértünk(lehetett olyan 11)elköszöntünk egymástól.Louis puszit is adott.Penny-vel még beszélgettünk Louis és én témában.
Nekem tetszik a blogod jó a sztorid! Várom a következő részt! :)
VálaszTörlés